Az "Eddig miértnem volt?" kérdésre, pedig ím, a válasz:
Nem tudom. Teljes a tanácstalanság. Magasabb körökben is. Történt, hogy épp a soron következő hülyeségemet akartam közszemlére bocsájtani, amikor is édesanyám egy "Vacsora!" felszólítással, sikeresen elterelte a figyelmemet a kulináris élvezetek hajszolása felé. Kaja, cigi, aztán go back és ... nincs net kapcsolat! Hmmm. Router kikapcs, bekapcs... semmi, router ki, modem ki, modem be, router be és semmi. Namégegyszer! Router ki, modem reset, modem be, router be és láss csodát, semmi.
Ügyélszolgálat! Telefonon, kedvesen! 8 kapcsolás után, elvileg a profi kollégánál kötök ki. Elmondom a problémám, megnyugtat, (pedig ideges sem voltam ekkor, még) és bíztat egy modemresetes újraindulásra. Mondtam neki, hogy már megvolt, de hátha így eljátszom ismét a fent már említett mozzanatokat. Naná, hogy semmi! Talán ekkor kezdtem már egy picit ideges lenni. Az úriember megnyugtat -ismét- és 72 órát emleget, mint a hiba elhárításának maximális időtartamát. Mert ez maximálva van! Küldenek is róla 1 szép és tartalmas sms-t. 72 órán belül el kell hárítani a hibát! Mert ha nem... hát küldenek még egyet. Beony. Nekem már van vagy tíz. Elolvasom, de már tiszta szívből nem tudok örülni neki. De bizakodom, hogy egyszer csak, majd csak és addig is a wc-n ülve a szomszéd wifi netjét csórva próbálok nyilvánosan is hülye lenni!
Bezony! A toaletten már nem csak az ihlet, hanem a net is megjön! Örvendjünk! (Itt jegyzem meg halkan, hogy a szomszédom nem tud erről és jó volna ha senki sem szólna neki! Legalább is addig, amíg engedélyt nem kérek tőle. Mert fogok! Ma délután.)